I. Nyakigláb Edward
király erőskezű, harcos uralkodó volt. Halála után fia, II. Edward
követi a trónon. Apja végakaratával szembeszállva, első dolga hazahívni a
száműzetésből szerelmes barátját, Gavestont, egy egyszerű hentes fiát.
Címekkel, birtokokkal halmozza el, tetézve ezzel a lordok
felháborodását. Nem törődik az országgal, feleségét eltaszítja, minden
idejét, figyelmét ennek a szerelemnek áldozza. A lordok fellázadnak,
kitör a polgárháború. Gavestont elfogják és meggyilkolják. Edward tőrbe
csalja és legyilkoltatja az ellene lázadókat. Egyedül Roger Mortimert
hagyja életben, hogy legyen tanúja annak, amikor Edward „tigrissé
változott”. Nagy hiba. Mortimer Anna királynővel szövetkezve Skóciába
menekül. Négy év múlva csapatok élén térnek vissza Angliába. Edward
ezalatt katonaként élt. Gaveston feletti gyászában elvesztette
valóságérzékét. Esendőségében valami különös méltóság lengi körül.
Mortimer elfogatja, de nem mer nyíltan kezet emelni Anglia királyára.
Azt akarja, önként mondjon le. Titokban keresztül-kasul hajszoltatja
Angliában. Az ifjú Edwardot akarja megkoronáztatni, hogy ő
uralkodhasson helyette. De túlravaszkodja a dolgot. Edward ugyan
méltatlan körülmények között bérgyilkos kezétől hal, de minden
kitudódik. Az ifjú, immár III. Edward nagyapja nyomdokain jár. Mortimer
halálra ítélésével és anyja száműzésével kezdi uralkodását.
Bertolt Brecht a Münchener Kammerspiele felkérésére írta az Angliai Második Edward életét
1923-24-ben. Ő is rendezte. Ez volt a negyedik darabja és az első
rendezése. A kecskeméti színpadon Zsótér Sándor rendezésében Porogi Ádám
alakítja a királyt, a felesége szerepében Trokán Nórát láthatja a
nagyérdemű. A király szerelmét Orth Péter játssza, Mortimerként Csémy
Balázs ravaszkodhat.
Az ifjú Edward, a fia, a későbbi Harmadik Edward, Kent, a testvére,
Winschester érseke, Coventry főapátja, a későbbi Winchester érseke,
Lancaster, Rice ap Howell, Berkeley, Spencer, Baldock, Az idősebb
Gurney, Az ifjabb Gurney, Lightborn, James.