A hangyaboly jól működő rendszer ugyan, de könnyen összetörhető. A
címben szereplő hangyaboly esetünkben egy olyan apácazárda, amely ugyan
monotonnak tűnik, egyszerű cselekedetekből álló napok követik egymást,
azonban egy pillanat alatt igencsak felbolydul… A zárda főnöknőjének
halálával ugyanis megkezdődik a hatalmi harc; az addig
megmásíthatatlannak vélt rend is elkezdi érezni az új idők, a
modernizációra való törekvés szelét.
Király Erzsi, a tanítóképző végzős hallgatója pedig békésen szemléli a
zűrzavart. Empatikusan hallgatja a kamaszlányok szerelmi történeteit,
„regényezését”; lelkesen figyeli felnőtté válásukat, segíti sorsuk
alakulását. Odafigyeléssel, óvatossággal lavírozik az események
középpontjában; a rideg falak között is próbálja megőrizni szabadságát,
fiatalságát és függetlenségét. A látszólag békés, fegyelmezett világot
váratlan események kavarják fel, a klastrom életét és a lányok merev
rendre kényszerített lelkét egyformán. Fiatalságuk, ébredező vágyaik a
felszínre törnek, és halk, de határozott lázadásba kezdenek.
Kaffka Margit önéletrajzi ihletésű regényét 1917-ben adták ki, már akkor
a Nyugat nemzedékének fontos tagja volt, „nagyon-nagy író-asszony” (Ady
Endre). Leghíresebb művéből film is készült, 1971-ben, Fábri Zoltán
rendezésében. Színpadon azonban először találkozhatunk az izgalmas
művel, Németh Virág adaptációjában többek közt Trokán Nóra, Téby Zita,
Réti Erika és Danyi Judit keresi a helyes utat. Az előadás rendezője Dér
András.